Verológia

Apa, van egy ötletem, mondja lányom….pont az az ötletem, ami neked van…..


Apámat, mert nálunk ez családi hagyomány, faternak hívom….Verkával kint voltunk a szigeti, dunai telkünkön és hazafelé a csónak felült a homokpadra, nehezen indult meg a hajó….Verka a Duna közepén ránézett nagyapjára, aki a hajó másik végében épp Szofival mosolyduettezett (vagyis mindketten vigyorogtak) és odakiáltott neki: “Fater, miért nem tudott elindulni a csónak?:)”


Kópé, az első kutyám a szigeten van eltemetve, emlékét a sírja mellett álló szomorúfűzre tett póráz őrzi….megmutattam Verkának, hogy hol van eltemetve KÓPÉ, mire Verka: ássuk ki apa, nekem kell egy kópé….elmagyaráztam neki, hogy ez már nem fog menni, de majd a Zsivány utáni távoli jövőben egyszer lehet majd egy Kópénk…Verka ezután fennhangon magyarázta nagyapjának ebéd közben, hogy, mivel nem áshatja ki, ezért majd a következő kutyája lesz Kópé…


A nyúl az én mániám, szerintem jó dolog nyulat tartani, tavaly volt is Nyúl Úr, egy öreg, de kedves oroszlánfejű nyúl, akit aztán 4 hónap után véletlenül hagytam hőgutát kapni, vagyis megsütöttem:(, mert elfelejtettem árnyékba tenni. Magyarázkodhatnék, de sajnos az én hibám volt…

Verka szerette Nyúl urat, elfogadta azt is, hogy meghalt, már amennyire ezt 2 évesen értette…aztán idén megindítottuk a kell egy új nyúl hadműveletet…

1. Kati nemet mondott, azzal, hogy ha Vörit Verka minden nap megeteti, jövőre újra próbálkozhatunk.
2. Anyám nemet mondott, nem kell a teraszára nyúl, Verka hiába kérlelte.
3. Niki intézett nyulat, de Varsányba és rövid időre, ráadásul tenyészeti célút, nem pedig simogatástűrőt, már előre félek.
4. Zsuzsa a csokinyúlban hisz.
5. Apám a nyúlpörköltben hisz.

Szóval vesztésre állunk a lányommal, aki bevetette az utolsó érvét is, persze az Árkádban, kiabálva, hogy mindenki hallja:

“De apa, akkor is vegyük meg, én majd etetem, meg itatom és nem sütöm meg, mint te…:)”

És akkor még mi lehet a nyúlon túl….:):):)


Apám, ha Verka ott van náluk, mindig csinál neki pattogatott kukoricát. Aztán amíg el nem fogy, megy a vita, hogy a nagypapa is ehet e belőle, vagy csak Verka. Legutóbb, miközben mikrózták a kukoricát, Verka hangosan kifejtette, hogy ebből az adagból aztán mindenki, de tényleg mindenki ehet. Apám soha nem látott boldogsággal hozta be a nagy tálban, hogy akkor végre egy tálból fognak kukoricázni….mire Verka: nagyapa, ebből mindenki vehet, mindenki…..de te nem vehetsz nagyapa:):):) és kezdődött a civakodásuk előről….


Anyám ma leszídott, hogy Szofit élőben az édesanyjának, vagyis a dédinek még nem mutattuk meg. Verka, aki mellettem állt, így kommentálta: Nóra (anyám), a másik dédi, a varsányi Csabis dédi már sajnos meghalt, így neki nem tudjuk megmutatni a Szofit. Majd rámnézett: apa, mutassuk meg a másik dédinek a Szofit, mielőtt meghalna. Én így kommentáltam: Szofi várható születéskori élettartamát nézve még van időnk, csak a dédi tartson ki.:) …

Vélemény, hozzászólás?