számítógépes játék

Imádom az unokáimat, (Ez nem titok) és nagyon szeretek velük játszani a számítógépen is.

Persze csak a három lánnyal (igen a Szofival is, ami Verának köszönhető – de erről majd később.) A szomszédunk fiának Milánnak köszönhetem, hogy lelkes „Farmerámázós” és később „Fantázyrámázós is lettem. Először csak megkért, hogy segítsek aratni, vetni a játékban. Majd kedvet kaptam, és megcsináltam a saját farmomat, és ha lúd, legyen kövér, nyitottam egyet a Verának és Annának is, persze én gazdálkodtam mindegyiken.

Az unokák nőttek, és játszani kezdtek. Mindegyik a más stílusban, egyénisége szerint.

Anna precízen, és szorgalmasan, nagy kíváncsisággal. Mindenre rákérdezett, és kiderült, hogy sokkal alaposabb nálam. Nehéz minden kívánalmának megfelelni, mindenre odafigyel. Megtanulta a számokat, sőt kivon és összead, ha termény beadásról van szó. Csak annyit termel, amennyire szüksége van, de semmi sem kerüli el a figyelmét.

Vera szenvedélyesen, nagystílűen, és barátokat keresve. Minden barátja farmja érdekli, többet leltározza azokat, mint a sajátját. Szereti, ha mindenből sok van. Elsősorban állatrajongó.

Ő is megtanulta a számokat, és Annával együtt szeret „feladatozni”, vagyis jutalomért termelni. Pillanatok alatt megtanulták, az egér és a billentyűk használatát.

Na és Szofi, a maga 4 évével nem marad le a lányok mögött. Először nem akart farmot, én sem akartam csinálni neki. De Vera minden nap győzködte, kérjen egyet. Végül az látszott könnyebbnek, ha nem ellenkezik, vagyis enged és kér. És beleesett, számol és tervezget, bár még szívesen alkalmaz rabszolgákat (nagyi csináld ezt, csináld azt). De olyan lelkes, és boldog, mint az életben. Még én is kivirulok, ha az ölemben ülve arat, vagy a sárkányát eteti.

Visongva ujjong, ha új gekkója születik, vagy kinyílnak a virágok. Még a nap is kisüt a kedvéért.

Nagyapa sokáig tartotta magát és enyhe elnézéssel kezelte farmos szenvedélyünket.

Néhány napja – Szofi hatására – megadta magát. Éppen vetni, aratni, állatgondozni tanul esténként. Jól halad, Szofi persze lecsapott az új húsra, és gyakran játszik vele – kicsit féltékeny vagyok.

 

ui: Modern világ: Anna barátnőjének (és osztálytársnőjének) Jázminnak is van egy farmja.

A játékon belül van egy levelező program is. Jázmin és Anna elsős, éppen a betűvetést tanulja. Egyszer játék közben kapunk egy levelet, Jázmin írta. (Persze nem hibátlan, de olvasható, megérthető.) Arra gondoltam lám ezek a gyerekek előbb tanulnak meg számítógéppel írni, mint kézzel. Változik a világ.

 

Szilánkok:

 

Szofival ebédhez készülődünk. A nagyobbak játszanak, Ő körülöttem sertepertél, terít. Egyszer csak megszólal. Nagyi, tudom, hogy már korábban el kellett volna mondanom.

(Összeszorul a szívem, mert tapasztalataim szerint, ezután valami rossz következik – de nem mutatom). Az óvodában a Márk megpuszilt. (Márk, első „szerelme” Anna volt, aki eltűrte, de nem lelkesedett a pusziért. Majd Anna iskolába ment, ekkor Vera kapta a puszit, most Szofi követi a sorban. Nagy kujon ez a Márk.