Szilánkok Nikitől 2016

2016. április

Kutya dolog
A helyi MSZP-ben megváltozott a felsőbb kapcsolatom, és az új rádumált, hogy menjek el taggyűlésre.
Egy kutya is eljött. Valaki szóvá is tette, hogy mit keres itt ez a kutya.
Mit keres, mit keres! – nyilván ő is tag, és szeretne beleugatni abba, ki legyen az elnök!
Egyébként mondtam nekik, hogy én találtam magamnak egy betegséget, ezért ne számítsanak rám.
NL

Nem mindegy, minek a harmada
A feleségem veszekszik a macskákkal. – Már megint zabálnátok, pedig már sikerült a harmadára csökkenteni a macskakaja költséget!
Úristen, mekkora lehetett előtte, ha a harmadára lehetett csökkenteni!
Az állományt kellene a harmadára csökkenteni – vetem közbe. Ha akarod, én segítek, csak előbb veszek egy vadászpuskát.
Nem akarta.
NL

Új főnököt kaptam
Nálunk az a rend, hogy az unokák elrakják a holmit, amivel játszottak, mielőtt hazamennek.
Most a párnákat és szivacs kockákat kellett elrakni. Én gyanútlanul kimentem a télikertbe, hogy megnézzem, hogy haladnak.
Áron unokám a kezembe nyomott két díványpárnát, és odébbállt. Hamarosan két szivacskockával tért vissza, és azt is a kezembe akarta adni.
– De még tele a kezem a párnákkal! – méltatlankodtam.
Hát még nem vitted a helyére? – kérdezte.
– De drága igazgató úr, nem mondta, hogy a helyére kell vinnem!
Lesújtó pillantást vetett rám. Egyébként igaza volt. Egy jó beosztott kitalálja a főnök gondolatát is.
NL

El van a gyerek …
Áron unokámnak a feleségem megengedte, hogy válaszon az ajándékos dobozból. Egy rohadt bonyolult, nagy kézügyességet igénylő játékot választott. (Leginkább a régi fémépítőre hasonlított, tele volt apró csavarral.)
Persze hozta, hogy rakjuk össze. A többes szám nem egészen volt indokolt, de még nem ismeri pontosan a nyelvtani szabályokat.
Énnekem már van játékom, de mivel játszik a gyerek? – kérdeztem a feleségemtől.
NL

Új szakmám van
Itthon, a nyugdíjazást követően játékraktáros és karbantartó lettem.
Nem valami hálás meló, rövidek a határidők, a megrendelők állandóan elégedetlenek, gyenge a fizetés.
Kitartó munkával felküzdöttem magam addig, hogy az unokáim szerint én mindent meg tudok javítani.
Azért ezt a pletykát tessék józan kétkedéssel fogadni. Egyrészt, mert én is terjesztem, másrészt – hogy, hogy nem – a javíthatatlan játékok mind elvesznek.
NL

Az ellenség már a spájzban van
Vera unokám számítógépes játékot játszik. Nagyi, segíts nekem ellenséget találni!- kéri a feleségemet, aki profi játékos.
Érdekes, nekem ez mindig könnyen ment, sosem kellett hozzá segítség.
Bár néha utólag kiderült, hogy némelyik ellenségemet segítséggel találtam.
NL

Nem kedvező a csillagok állása
A Spektrum TV-n hallottam: tudósok kiszámolták, hogy kétmilliárd év múlva a Tejút és az Androméda találkozik, és egy csomó csillag megsemmisül, több ezer meg keletkezik.
Szóval, a Naprendszerben nagy lesz a felfordulás.
El is határoztam, hogy ezt semmiképp sem várom meg.
NL

Vendégjogok
A barátainknál voltunk ebédmeghíváson.
Sem az utcát, sem a házat nem találtam el elsőre, a végén telefonos segítséget kellett kérni.
Nem szép dolog, hogy elköltöztetek és nem mondtátok! – mondtam köszönés helyett, mikor végre megérkeztünk.
A háziasszonynak süteménnyel kedveskedtünk. A kedveskedés részeként mondtam, nem barátságból hoztuk, csak nem bíztunk benne, hogy sikerült az itthoni sütés.
A háziasszony már nem örült annyira. Nem értem, pedig az otthoni is jó volt.
Mondtuk, hogy gyorsan megkajálunk, és máris húzunk el. Végtére is ebédre jöttünk, nem?!
NL

2016. január

Valamin ülni kell
Az unokám büszkén mesélte az apjának, hogy elektromos széket csinált nekem. Hozzáteszem, az én székemből, és órákig kellett várnom, és amíg készült, nem ülhettem rá.
Én is büszke voltam, amíg eszembe nem jutott, hogy ezt már Amerikában felfedezték, csak ott villamosszéknek hívják.
NL

A békebíró
A feleségem egy pacifista. Hol az unokák között, hol a macskák között, hol a macskák és az unokák között teremt békét.
Most a kutya és a macskák közötti örök és megbonthatatlan barátság elmélyítésén fáradozik.
A kutya hajlik a dologra, szalad a macskák után és ugat. Nyilván azt magyarázza, hogy nem kell félni, nem harapok, csak a fületekbe súgnék valamit. A macskák azonban egyelőre nem állnak kötélnek, hanyatt- homlok menekülnek.
Tele vannak előítélettel.
NL

Kutya van a kertben
A fegyveres biztonsági őrünket (ez a kutya) folyamatosan, élethosszig tartóan gyógyszerezni kell, epilepsziás. (Azt nem mondta az állatorvos, hogy a gazdák, vagy a kutya élethosszáig.)  Eredetileg biztonsági őrnek szerződtettük, de amikor kiderült, hogy harap, átsoroltuk a fegyveres őr kategóriába.
A gyógyszertől mindig felélénkül. Olyan, mint amikor a játék kutyában elemet cserélnek. A mi kutyánkban naponta kétszer kell elemet cserélni.
NL

Mindenki másként emlékszik
Áron és Szofi unokámat is szem elől tévesztették a szülei egy rövid időre. Más-más helyszínen, más időpontban, más körülmények között, de megtörtént.
A napokban felelevenítettük ezeket az „élményeket” és az jutott eszembe, hogy a gyerekek nyilván másként élték meg a történteket. A továbbiakban az unokáim helyett beszélek: Meggárgyultak ezek? Miket hordanak össze, méghogy elvesztem! Én határozottan emlékszem hogy végig megvoltam! Azért emlékszem ilyen jól, mert ott voltam, és még sírtam is! Apa és anya, azok elvesztek! Még a színpadra is fel kellett mennem, hogy megtaláljam őket.
NL

A látszat nem csal
Nem jól vagy? – kérdi a feleségem. ???  Rosszul nézel ki.
Rosszul is vagyok, de legalább meglátszik rajtam, – mondom.
Erre rám nyitotta az összes ablakot. Nem elég, hogy szarul voltam, még fáztam is.
Mivel nem akartam agyon fagyni, gyorsan jobban lettem.
NL

Kedvenc
Nektek mi a kedvenc játékotok? – nekem az orvosos. Nem én vagyok az orvos, én a beteg vagyok. Úgy kezdődik, hogy: „Nagyapa, te vagy a beteg, le kell feküdnöd az ágyra!”
Na végre, egész nap arra várok, hogy valaki végre azt mondja, beteg vagyok és feküdjek le!
NL

Nehéz gyógyulás
Azért ez az orvosos sem fenékig tejföl. Kiderült, hogy nyolc fokom van, és kalapálással kell gyógyítani a lábamat.
Nem tudom, kalapállták-e a lábatokat, de elég szar érzés.
Még szerencse, hogy gyógykalapács.
NL

A mutatványos
Áron unokám cirkuszba hívott. Nagyon büszke voltam magamra, bár sokat levont a dolog értékéből, hogy a Nagymama is kapott meghívást (és a családból még vagy öten).
A szobája lesz a cirkusz, majd ott lehet jegyet kapni a helyszínen, és a macska egy karikán fog átugrani.
Ha ez a macskával is meg van beszélve, rendben van – gondoltam.
Úgyis mindig tigrisnek képzeli magát. (A macska.)
NL

2016. június

Akkor tanul a gyerek, ha kérdez
Az unokák – nyár lévén, ráérnek a szülők bulizni – mostanában többször nálunk alszanak.
Kitaláltuk, hogy egyik este tábortüzes szalonnasütést rendezünk.
Az mi? – kérdi Áron unokám.
A feleségemet láthatóan felkészületlenül érte a kérdés, ezért a segítségére siettem.
Tudod, kisfiam, ez az a hely, ahol az arcod ronggyá ég, a hátad meg fázik, ahol éhes maradsz, viszont amit eszel, az garantáltan egészségtelen. Összeégetnek forró zsírral, és véresre zabálnak a szúnyogok. Az emberek viszont – ellentétben a szúnyogokkal – elkerülnek, mert bűzlesz a hagymától.
Én mégis úgy emlékszem, szerettem a tábortüzeket. Igaz, akkor a Nagyi még fiatal lány volt.
NL

Magam, magam
Az önsajnálatról mindig pejoratív értelemben – mondhatnám stílszerűen, hogy lesajnálóan – beszélnek.
Pedig mi ebben a rossz?! Ki sajnáljon engem, ha nem én?
Egyébként sem szeretem, ha mások sajnálnak, viszont nagyon szeretem sajnálni magamat.
Tudjátok: Cyrano. „Magamat sajnálom, ha kell, de hogy más sajnáljon, azt nem tűröm el.”
Lehet, hogy nem pont így mondta.
NL

Változnak az idők
Amíg fiatal voltam, eszembe sem jutott, hogy meghalhatok. Ez mostanában nem így van.
Igaz, egyszerre csak egy dologra szabad koncentrálni.
NL

Megy a fóka, megy a fóka Kanizsára ….
Ezt a szilánkot Nagyi gyűjtötte. Mórahalmon, az Erzsébet-fürdőben pancsoltunk az unokákkal és Katiékkal. Volt a vízben egy kő fóka szobor, amire rá lehetett ülni, és vizet spriccelt.
Szofi felült rá, mire Áron: Várj Szofi, még ne indulj, én is jövök!
Micsoda szilánk lehetett volna belőle, ha én is látom, de lemaradtam.
Nem bírtam a tempót a fókával.
NL

Fáradékony háziállat
A Géza nevű macska (aki csak vendég nálunk) odafeküdt a mosogatón lévő edényszárítón a konyharuhákra és békésen szunyókált.
A feleségem felháborodott, és alaposan leteremtette.
Nem értem, mi a gond. Arra járt, és elfáradt. Ott bóklászott, már éppen tovább ment volna, amikor hirtelen elfáradt és lefeküdt.
Azt az adekvát kérdést, hogy mi a kurva anyját keres egy idegen macska a mi mosogatónkon, senki nem tette fel.
NL

Isteni színjáték
Szofi unokám átkarolta a lábamat és úgy nézett fel rám, mint az Istenre.
Néha annak is érzem magam.
Annak kell lennem, mert ha nem, hamarosan be fog bizonyosodni, hogy én is közönséges halandó vagyok.
NL

Helyismeret
A felségemet csípőprotézis beültetéssel műtötték. Miután kivárta a várólistát, még a kórházban fekve is kellett egy hetet várni. Már-már azon voltam, hogy magam veszem kézbe az ügyet, egykor sokat matattam ezen a környéken, talán kiismerem magam.
Már elkezdtem tanulmányozni a szakirodalmat, de az orvos megelőzött.
Hogy a műtét sikerült, azt onnan lehetett tudni, hogy utána az orvosok hazamentek.
NL

Gyönyörű cseresznyénk volt az idén. A környék összes kukaca a csodájára járt.
NL

Időszámítás
Vera unokám elmondta, abban a három napban, amikor velünk jönnek Mórahalomra és a szőregi rózsakiállításra, anyáék három hétre elutaznak repülővel.
Utána számoltam, valami nem stimmel, de neki simán összejött.
NL

Vélemény, hozzászólás?